Tájékoztató a Kúria Gfv.X.30.232/2012. számú ügyben hozott határozatáról

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2012. október 15.

A felszámolási eljárásban az elsőfokú bíróság 2005-ben indította meg az adós felszámolását. A felszámoló a bíróság többszöri felhívása, illetve a bíróság által kiszabott pénzbírságok ellenére 2008-ig nem nyújtott be közbenső mérleget arra hivatkozva, hogy az adós iratait a nyomozó hatóság lefoglalta, és ez megnehezíti a hitelezői igények egyeztetését.

A 2008-ban benyújtott közbenső mérleget az elsőfokú bíróság jóváhagyta, a másodfokú bíróság azonban azt hatályon kívül helyezte és általános jelleggel előírta az elsőfokú bíróság számára, hogy a közbenső mérleg elbírálásához az adós gazdálkodásának még mely területei tekintetében kell a felszámolót – szükség esetén – iratok becsatolására felhívni.

Az elsőfokú bíróság a másodfokú bíróság végzésében írtak megismétlésével hívta fel a felszámolót a közbenső mérleg átdolgozására. Az átdolgozott közbenső mérleg benyújtása után az elsőfokú bíróság hiánypótlás keretében néhány további irat becsatolását kérte a felszámolótól.

Ezt követően az elsőfokú bíróság a felszámoló által benyújtott közbenső mérleget elutasította és a felszámolót tisztségéből felmentette, egyidejűleg új felszámolót jelölt ki a felszámolás lefolytatására. A felszámolót felmentő rendelkezését azzal indokolta, hogy a felszámolónak a mérlegkészítés elmulasztásában megnyilvánuló magatartása alapul szolgált a felmentésre. A felszámoló által benyújtott közbenső mérleg továbbra sem felelt meg a jogszabályokban, illetve a másodfokú bíróság végzésében foglaltaknak.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Álláspontja szerint azt, hogy a felszámoló 2005-2008 között elmulasztotta a közbenső mérleg benyújtását már nem lehet figyelembe venni, azonban az a tény, hogy a felszámoló a több, mint 7 éve tartó felszámolás tartama alatt nem tudott elfogadható közbenső mérleget benyújtani – figyelemmel a most benyújtott közbenső mérleg jóváhagyását elutasító határozatra - , megalapozza felmentését. A másodfokú bíróság pontosan meghatározta, hogy mely iratok hiánya miatt nem fogadható el a közbenső mérleg.

A felmentett felszámoló által előterjesztett felülvizsgálati kérelem alapján eljárt Kúria megállapította, a másodfokú bíróság a hatályon kívül helyező végzésében az elsőfokú bíróság számára írta elő, hogy amennyiben szükségesnek látja, úgy további iratokat kérjen be a felszámolótól a közbenső mérleg elbírálásához. Az elsőfokú bíróság ugyan előírt hiánypótlást a felszámoló számára, azonban azoknak az iratoknak a csatolását, amelyeknek a hiányára a felmentést a jogerős végzés alapította, a bíróság nem kérte a felszámolótól.

A Kúria álláspontja szerint, ha a bíróság a felszámoló által becsatolt elszámolást nem találja kellően meggyőzőnek, ám a közbenső mérleg elbírálásához az általa szükségesnek tartott iratok pótlására a felszámolót nem hívja fel (Pp.95.§), önmagában a felszámoló által előterjesztett iratok hiányossága nem alapozhatja meg egy közbenső mérleg jóváhagyásának elutasítását.

A közbenső mérleg jóváhagyásának megalapozatlan elutasítása miatt a felszámoló felmentésének az eljárásban alkalmazandó 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27/A.§ (7) bekezdésében foglalt oka nem áll fenn, felmentése jogszabálysértő, ezért ezt a Kúria végzésében megállapította.

Ugyanakkor a Kúria álláspontja szerint az ügyben figyelembe veendő Cstv. 27/A.§ (6)-(8) bekezdései szerint nincs jogi lehetőség arra, hogy a felmentett felszámolót a tisztségébe visszahelyezzék. A Cstv. jelen eljárásban alkalmazandó szabályai szerint a felszámolót felmentő végzés jogerőre emelkedésével, a hatályos rendelkezések szerint pedig az elsőfokú bíróság – fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható - végzésének meghozatalával a bíróságnak új felszámolót kell kijelölnie.

Az új felszámoló a Kúria előtt levő ügyben joghatályosan kijelölésre került, a felszámolót felmentő végzés hatályon kívül helyezésével – a Pp. szabályainak teljeskörű alkalmazásával – egyszerre két felszámoló lenne jogosult az adós vagyonával rendelkezni: a felmentett felszámoló a felmentésről szóló végzés hatályon kívül helyezése, míg az újonnan kijelölt felszámoló a bíróság kijelölő határozata alapján. Ha az újonnan kijelölt felszámoló felmentésének nem állnak fenn a törvényben meghatározott feltételei, úgy az ő felmentésére nem kerülhet sor. Ebből következően a felmentett felszámolónak a tisztségébe való „visszahelyezésére” nincs lehetőség akkor sem, ha a fellebbviteli bíróság a korábbi felszámolót felmentő végzés jogszabálysértő voltát megállapítja.

A felszámoló a fentiek alapján a felmentését tartalmazó végzés elleni jogorvoslat során csak azt támadhatja eredménnyel, hogy a felmentésére alapul szolgáló ok nem állt fenn, a végzés megalapozatlan volt, azt azonban nem kérheti, hogy a jogorvoslat következtében a bíróság helyezze vissza felszámolói tisztségébe.

Budapest, 2012. október 15.

A Kúria Sajtótitkársága