Tájékoztató a Kúria Kfv.V.35.496/2011. számú ítéletéről

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2012. október 16.

Tájékoztató a Kúria ítéletéről, amelyben foglalt elvi jelentőségű döntés értelmében az ügyfél által által meg nem fizetett fellebbezési eljárási illeték kiszabásáról rendelkező döntés jogszerűségét nem befolyásolja az, hogy utóbb – mert a jogorvoslat eredményes volt – törvényi előírás alapján az illetéket vissza kell téríteni.

Tényállás (az illetékügy előzménye): Az elsőfokú adóhatóság a felperest adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte, egyben tájékoztatást nyújtott fellebbezés esetére az illetékfizetés módjáról, az illeték mértékéről.
A felperes a határozattal szemben fellebbezést terjesztett elő, beadványán 5.000 Ft fellebbezési illetéket illetékbélyeg formájában lerótt.
A fellebbezés folytán eljárt másodfokú adóhatóság határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A hatóság eljárása, döntései: az illetékügyben eljáró elsőfokú hatóság határozatával a felperest 278.400 Ft eljárási illeték, és 100.000 Ft mulasztási bírság megfizetésére kötelezte. Döntését az Itv. 73.§ /3/ bekezdése, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 37.§ /3/ bekezdése, 172.§ /11/, /21/ bekezdései alkalmazásával hozta meg, mert a felperes a törvény kötelező rendelkezése ellenére a fellebbezési eljárás illetékét nem fizette meg.
A fellebbezés folytán eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozatot – az indokolás részbeni kiegészítésével – helybenhagyta. Indokolásában megállapította, hogy helytálló az illetékügyben eljárt elsőfokú hatóság határozata, ugyanis az adózó fellebbezésében a terhére adókülönbözetet és annak járulékait kiszabó határozat valamennyi megállapítását vitatta.
Az adóhatóság Elnöke mindezeket követően felügyeleti intézkedés keretében az adóügyben meghozott határozatokat megváltoztatva az adózó fizetési kötelezettségét részben csökkentette, és elrendelte az előírt 278.400 Ft fellebbezési, valamint felügyeleti eljárási illeték törlését. E rendelkezése az Itv. 79.§ /1/ bekezdésén alapult.

Kereset: a felperes közigazgatási pert kezdeményezett az illetékügyben hozott határozatok felülvizsgálata iránt.  Álláspontja szerint helyesen fizetett 5.000 Ft fellebbezési illetéket, ugyanis a fellebbezési eljárás tárgyának az értéke pénzben nem volt megállapítható.
Ítélet: az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában tényként állapította meg, hogy felperes a fellebbezésében az elsőfokú adóhatóság egész eljárását, a meghozott határozatát teljes egészében jogszabálysértőnek minősítette, az adóalap és az adóhiány teljes összegét, a megállapított tényállás alapján levont adójogi következményeket vitatta. Mindezek alapján az adóhatóság jogszerűen ítélte pénzben megállapíthatónak a fellebbezési eljárás tárgyának értékét, és 278.400 Ft összegben helyes mértékben szabta ki a fellebbezési eljárási illetéket, amely egyben törvényes alapja volt a mulasztási bírság kiszabásának.

Felülvizsgálati kérelem: a felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte.

A Kúria jogi álláspontja a következő:

A felperes által nem vitatott tény, hogy az adóhatóság elsőfokú határozatával szemben fellebbezést nyújtott be, a fellebbezési eljárás az Itv. 28.§ /1/ bekezdése, 29.§ /2/ bekezdése alapján illetékköteles.

Az alperes és az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy felperes fellebbezésében az elsőfokú határozat jogszerűségét teljes körűen vitatta, a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható volt, ezért az elsőfokú határozatnak - az Art. 5.§ /1/ bekezdése alapján alkalmazandó Ket. 72.§ /1/ bekezdés da.) pontjának megfelelő – a jogorvoslatra vonatkozó, és az illetékfizetés összegére és módjára is kiterjedő részletes tájékoztatása alapján kellett volna felperesnek a fellebbezési eljárás illetékét, az Art. 37.§ /3/ bekezdése értelmében a fellebbezés benyújtásakor, megfizetnie.

A felperes illetékfizetési kötelezettségének – felszólítás ellenére - nem tett eleget, ezért az alperes az Itv. 29.§ /2/ bekezdése, 73.§ /3/ bekezdése, 73/A.§-a alapján jogszerűen szabta ki terhére a fellebbezési eljárási illetéket.

A felperest fellebbezési eljárási illetékfizetésre kötelező határozatok jogszerűségét nem érinti, hogy a felperes és az adóhatóság milyen eljárási cselekményt (jóváírás, átvezetés, kiutalási kérelem benyújtása) végzett a felperes által téves összegben (5.000 Ft) és téves módon (illetékbélyegben) lerótt illetékre vonatkozóan.

A felperest fellebbezési eljárási illetékfizetésre kötelező határozatok jogszerűségét nem érinti az sem, hogy a meghozatalukat követően az adóhatóság Elnöke a jogorvoslati (fellebbezési, felügyeleti) eljárási illeték törlését rendelte el. Az Itv. 32.§ /1/ bekezdése szerint ugyanis a jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a közigazgatási hatóság döntése az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. Az adóhatóság Elnöke – mivel az adóhatározatokat a felperes javára részben megváltoztatta - e jogszabályhely alkalmazásával rendelkezett a 278.400 Ft fellebbezési eljárási illeték törléséről, amely döntése semmilyen formában nem érintette azt a jogkérdést, hogy a fellebbezési eljárási illeték kiszabásáról az elsőfokú hatóság és az alperes jogszerűen döntött. Az adóhatóságnak ugyanis rendelkeznie kellett a felperes által meg nem fizetett fellebbezési eljárási illeték kiszabásáról, amely döntés jogszerűségét nem befolyásolja az, hogy utóbb – mert az adóügyben a jogorvoslat eredményes volt – törvényi előírás alapján az illetéket vissza kell téríteni.

Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta (Kfv.V.35.496/2011.).

A Kúria Sajtótitkársága