Tájékoztató a Kúria Kfv.V.35.614/2011. számú ítéletéről

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2012. október 16.

Tájékoztató a Kúria ítéletéről, amelyben foglalt elvi jelentőségű döntés értelmében a hitelintézetnek az állami kezességvállalással történő hitelezés teljes folyamatában a hatályos jogi szabályozás szerint kell eljárnia, folyamatban lévő építkezéshez kért kölcsön kihelyezett mértékének meghatározása során figyelemmel kell lenni a jogszabályban maximált építési költségmérték mellett a már megépített építményrész bekerülési értékére is.

Tényállás: a felperesi bank az adóhatóságnál - a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 4/2005.(I.12.)Korm. rendelet /a továbbiakban: Korm. r1./ alapján - állami készfizető kezesség beváltását kezdeményezte a magánszemély építtetők állami kezességvállalással megkötött, kiegészítő kamattámogatású, lakóingatlan építési kölcsönszerződésével kapcsolatban. A hitelfelvevők ugyanis a szerződésből eredő fizetési kötelezettségüknek nem tettek maradéktalanul eleget, ezért a felperes a kölcsönszerződést felmondta.

A hatóság döntései: az elsőfokú adóhatóság a pénzintézetnél az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 117.§ /1/ és /3/ bekezdései alapján az állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés lefolytatását rendelte el, amelynek eredményeként határozatával a felperes kérelmét elutasította.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2010. április 26. napján kelt 5228126095 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését az Art. 97.§ /4/-/6/ bekezdései, a Korm. r1. 1.§ /1/ bekezdése, /5/ bekezdés b.) pontja, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény /a továbbiakban: Hpt./ 78.§ /1/ és /4/ bekezdései, a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény /a továbbiakban: Ptk./ 4.§ /1/ és /4/ bekezdései, 5.§ /2/ bekezdése, 276.§ /1/-/2/ bekezdései, a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.(I.31.) Korm.rendelet /a továbbiakban: Korm. r2.) 4.§-a alapján hozta meg.
Indokolása szerint a hitelkérelemben megfogalmazottak szerint a kölcsön célja lakóingatlan építésének a finanszírozása a saját erő kiegészítéseként. Az igényelt kölcsön összege 6.100.000 Ft volt, amely összegből az állami készfizető kezesség vállalással fedezett kölcsönrész 2.440.000 Ft-ot tett ki. A hitel folyósítását megelőzően (a felperes törzslapja szerint) az ingatlan már 72%-os készültségi állapotban megépült. Figyelemmel arra, hogy az építkezés bekerülési költsége összesen 11.000.000 Ft volt, és 72% - 7.920.000 Ft értékben - már a hitelkihelyezés előtt kész volt, így a hitelfelvevőknek összesen: 3.080.000 Ft-ra lett volna szükségük az építkezés befejezéséhez. A hitelfelvevők által az építkezéshez felhasznált összeg nem csak a 11.000.000 Ft-ban jóváhagyott bekerülési költséget, hanem a Korm. r1. 1.§ /5/ bekezdés b.) pontjában meghatározott 12.000.000 Ft maximalizált építési költséget is meghaladta. Az építtetőknek pedig a 3.080.000 Ft kiegyenlítésére elegendő lett volna a felvett 4.600.000 Ft szociálpolitikai támogatás, így a hitelfelvételre nem is volt szükség.
Az adóhatóság álláspontja szerint felperes a reá vonatkozó jogszabályokban megfogalmazott követelményeket be nem tartva járt el a hitelkihelyezés során, az adósok számára nem nyújthatott volna hitelt, ezért nem jogosult az állami kezesség beváltására. Az állami kezességvállalás nyújtotta biztonság nem adhat alapot kevésbé körültekintő hitelezési tevékenységre.

Kereset: a felperes keresetében az adóhatározatok hatályon kívül helyezésével és a hatóság új eljárásra kötelezésével, avagy a másodfokú határozat megváltoztatásával a kérelme teljesítését kérte. Álláspontja szerint kérelme megalapozott és vonatkozásában minden jogszabályi feltétel teljesült. Az alkalmazandó speciális jogszabályok: a Korm. r1. és a Korm. r2. nem tartalmaznak olyan előírást, amely a kezességvállalás létrejöttét, mértékét új lakás építése esetén a lakás készültségi fokától, vagy az építtető saját eszközei rendelkezésre állásától tenné függővé, e rendeletekben nincs olyan feltétel, amely szerint nem nyújtható az adósnak új lakásépítéséhez állami kezességvállalással biztosított hitel akkor, ha az adós lakásépítési kedvezményre is jogosult és annak értékét az épülőfélben lévő lakás kölcsönigényléskor megállapított aktuális hitelbiztosítéki értékéhez hozzáadva úgy tűnhet, mintha az adósnak a kölcsönre nem lenne szüksége.

Ítélet: az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása az irányadó jogszabályok helytálló értelmezésével és alkalmazásával hozta meg a hatóság határozatát, amely a kereseti kérelem körében jogszerű.

Felülvizsgálati kérelem: a felperes felülvizsgálati kérelmében lényegében megismételte és fenntartotta a keresetében foglaltakat.

A Kúria jogi álláspontja a következő:

Az adóhatóság a felperesi kérelemről való döntését megelőzően az állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzést végzett, amelynek során vizsgálta a garanciabeváltás (kezesség) jogszabályban előírt feltételeinek teljesülését /Art. 117.§ /1/ bekezdés/. A hitelintézetnek az állami kezességvállalással történő hitelezés teljes folyamatában a hatályos jogi szabályozás szerint kell eljárnia, ami vonatkozik a hitelkihelyezéskor a jogszabályi feltételek, előírások betartására, a kockázatvállalással kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére, a szerződésben foglaltak megvalósulásának ellenőrzésére /Art. 117.§ /3/ bekezdés, Hpt. 78.§-a, Korm. r1. 7.§ /4/ bekezdés/, mert csak az eredményezheti a kezesség beváltása iránti kérelem teljesítését. Helytállóan vizsgálta tehát az adóhatóság, hogy a felperes hitelkihelyezése jogszerű volt-e.

A Korm. r1. szerint az állam lakáscélú ingatlan építéséhez vállal készfizető kezességet /1.§/.  Ténykérdés, hogy az adósok akkor fordultak lakáskölcsönért a felpereshez (2006. január 12.), amikor az általuk épített ingatlan (a 2006. január 16-án felvett törzslap szerint) 72%-os készültségben volt. A 72%-os készültségi fokot tartalmazó törzslap adatainak valósággal nem egyezőségét a felperes nem bizonyította, és nem cáfolta meg azt az adatot sem, hogy a törzslap szerint az új családi ház bekerülési költsége: 11.000.000 Ft.

Az elsőfokú bíróság és az adóhatóság helytállóan állapította meg, hogy felperesnek a hitel kihelyezéskor a kérelmezők valósággal egyező körülményeit kell értékelnie, amely a konkrét esetben – a felperes saját adatai szerint – az volt, hogy nem az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében új, hanem már elkezdett és részlegesen megvalósított, azaz folyamatban lévő építkezéshez volt még szükség pénzre. A kölcsönszerződésben a felperes és az adósok is a kölcsön céljaként az építés finanszírozását a saját erő kiegészítéseként határozták meg.

A kölcsön építési célra került kihelyezésre, az ingatlan 72%-os készültségben volt, és a Korm. r1. 1.§ /5/ bekezdés b.) pont meghatározza az építkezés maximális költségét, ezáltal okszerűen vizsgálta az adóhatóság a kölcsönösszeg nagyságát. A Korm. r1. 1.§ /5/ bekezdés b.) pontja építési költséget határoz meg, és nem forgalmi értéket, illetve nem hitelbiztosítéki értéket, ezért az adóhatóság helytállóan az építkezés adataival számolt, és megfelelően állapította meg, hogy a készültségi foknak megfelelő bekerülési érték és az építésre kihelyezett kölcsön, mint az építési költség együttes összege meghaladta e jogszabályhelyben maximált költségmértéket. Nem volt a felperes eljárása során tényállási elem a 72%-os készültségi fok „utólagos” finanszírozása, így azt az adóhatóság nem is értékelte.

A Korm. r2. 4.§-a a közvetlen támogatás nyújtásának feltételeként határozza meg az igénylők rendelkezésére álló anyagi eszközök építési költségre való felhasználását. A felperes nem vitatta, hogy az adósok szociálpolitikai támogatásban részesültek, e jogszabályhely alapján pedig az igénylők rendelkezésére álló összeget már a felperesnek is értékelnie kellett volna. A készültségi foknak megfelelő bekerülési érték és a szociálpolitikai támogatás együttes összege pedig – a kihelyezett hitel nélkül is - meghaladja az ingatlan bekerülési költségét.

Az elsőfokú bíróság az alkalmazott jogszabályok helyes értelmezésével állapította meg, hogy a felperes eljárása a kölcsönnyújtásnál nem felelt meg a jogszabályi feltételeknek, amelynek jogszerű következménye volt – az alperes helytálló döntése alapján – a kérelme elutasítása.

Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta (Kfv.V.35.614/11).

A Kúria Sajtótitkársága