Az adóhatóság a felperesnél a 2003-2006. évekre szja és százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemekben folytatott bevallások utólagos ellenőrzése során azt állapította meg, hogy a feltárt kiadásokra nem nyújtott fedezetet az igazolt jövedelem, ezért az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) alapján becslést alkalmazott. Az adózó/felperes a hiány forrásként kölcsön-ügyletekre hivatkozott.
A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság, az elvi jelentőségűnek minősíthető jogértelmezési kérdésben az alábbiak szerint foglalt állást:
Az Art. 108. §-ának (2) bekezdése alapján az adóhatóság köteles bizonyítani, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak, azonban az Art. 109. §-ának (3) bekezdése lehetőséget biztosít az adózónak arra, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést hitelt érdemlő adatokkal igazolja. Az Art. 108. § (9) bekezdése alapján ha az adózó ezen bizonyítás körében más adózót is érintő szerződéses kapcsolatra vagy egyéb ügyletre hivatkozik, az adóhatóság az érintett más adózónál - ha az adózó állítását az adózó bevallása, az érintett más adózó bevallása, illetve a nála korábban végzett ellenőrzés eredménye nem támasztja alá és az ellenőrzés elrendelését e törvény egyéb rendelkezése nem zárja ki - a kapcsolódó vizsgálatot haladéktalanul elrendeli és - a feltételek fennállása esetén - a kapcsolódó vizsgálat során a becslés szabályait alkalmazza. Az adózónak a becslési eljárás során, az Art.108.§ (9) bekezdésére alapított előadása esetén tehát az adóhatóságnak nincs mérlegelési lehetősége, a vizsgálatot, amennyiben azt maga az Art. 108.§ (9) bekezdése nem zárja ki, le kell folytatnia.
Budapest, 2012. május. 7.
Dr. Madarász Gabriella