Tájékoztató a Kúria Pfv.I.21.372. számú ügyében hozott határozatról

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2012. május 8.

A lakás kiürítése iránt indított felülvizsgálati eljárásban – egyebek mellett – a haszonélvezeti jog gyakorlásáról kellett dönteni abban az esetben, amikor az ingatlan egy meghatározott eszmei hányadán egyszerre két személyt – a felperest és az I. rendű alperest is – özvegyi haszonélvezeti jog illeti meg.

A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő I-III. rendű alperesek azt kifogásolták, hogy az ügyben eljárt bíróságok álláspontját semmilyen törvényhely nem támasztja alá, számukra az nem elfogadható „csak azért, mert a bíróság mondja”.

Tény, hogy a jogerős ítélet a Ptk. 615.§ (1) bekezdésére utalással történt megállapításon túlmenően indokolást nem tartalmaz. Amint az is tény, hogy ebben a tárgyban nincs közzétett eseti határozat, a kérdést a kommentárok többsége megkerüli, de még a régi magyar magánjogunkhoz kapcsolódó „Nagy Szladits Kommentár” sem ad eligazítást, annak ellenére sem, hogy a több felet megillető haszonélvezeti jog négy esetét is bemutatja. A Legfelsőbb Bíróság határozatainak adatbázisa szerint a 80-as évek óta ebben a kérdésben nem született határozat. A közzétett határozatok azzal a kérdéssel foglalkoznak, amikor egy dolog egy-egy eszmei hányadán van különböző személyeknek haszonélvezeti joga, illetve amikor egy dolgon, vagy annak egy eszmei hányadán több fél egyszerre szerez haszonélvezeti jogot [BH 1999.17., BH 1999.299.]. A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő alpereseknek ez utóbbi bírói gyakorlatra hivatkozással az volt az álláspontja, hogy ebben az esetben a haszonélvezettel érintett tulajdoni hányad használatának szabályozásáról (a használat megosztásáról) dönthetett volna a másodfokú bíróság.

A Kúria érdemben helyesnek fogadta el a másodfokú bíróság döntését és a törvényes öröklés szabályozási rendjét, valamint a haszonélvezet megszűnésére vonatkozó általános szabályokat is figyelembe véve indokolta a jogi álláspontját. Eszerint: A túlélő házastárs özvegyi haszonélvezeti joga nem szűnik meg azzal, hogy a haszonélvezettel érintett dolgon utóbb más is haszonélvezeti jogot – ugyancsak a törvényes öröklés szabályai szerinti özvegyi jogot – szerez. Az érintett dolog tulajdonosának állagörökösei haszonélvezettel terhelten szereznek tulajdonjogot, s ehhez igazodik a velük együtt a haszonélvezeti jogot megöröklő túlélő házastárs jogszerzésének terjedelme is. Ebből következően ez utóbbi túlélő házastárs csak a korábban keletkezett özvegyi jog megszűnése után gyakorolhatja a haszonélvezeti jogát.

A Kúria a fenti indokolásbeli kiegészítéssel hatályában fenntartotta a jogerős ítéletet.

Budapest, 2012.május 8.

A Kúria Sajtótitkársága