Az I. r. felperes kölcsönt vett fel, amelyet az I. r. alperes ingatlanfedezet mellett nyújtott a részéreés a mintegy 21.000.000 forint értékű ingatlanra a hitelezőjavára 11.900.000 forint opciós vételáron vételi jogot isbiztosítottak. A kölcsönszerződés - nem fizetés miatt -felmondásra került, az I. r. alperes pedig a vételi joggyakorlására a II. r. alperest jelölte ki, aki a kölcsönhátralék visszafizetésére nyitva álló határidő letelte utánélt a vételi jogával.
A felperesek keresetét, amelyben annakuzsorás jellege miatt kérték az opciós szerződésérvénytelenségének a megállapítását, az elsőfokú bíróságelutasította. A másodfokú bíróság e tekintetben helybenhagytaaz elsőfokú bíróság ítéletét, de hivatalból észlelte, hogyaz ingatlan forgalmi értéke és az opciós vételár közöttinagymértékű eltérés folytán a szerződés jóerkölcsbeütközése miatt semmis és erre tekintettel megállapította annakérvénytelenségét.
A felülvizsgálati eljárás során aKúria megállapította, hogy jogszabályt sértett a másodfokúbíróság akkor, amikor a semmisségi ok hivatalból történtészlelésekor nem biztosított lehetőséget a feleknek evonatkozásban érdemi nyilatkozataik, védekezésükelőterjesztésére, így az alperesek csak a jogerős ítéletbőlszereztek tudomást arról, hogy a szerződésük egy a perben eddigfel sem merült okból érvénytelen. Jogszabálysértő azonban ajogerős ítélet azért is, mert önmagában a feltűnőértékaránytalanság fennállása miatt - amely egy eltérő ésönálló megtámadási ok - nem állapítható meg a szerződésjóerkölcsbe ütközése. A Ptk-ban nevesített semmisségi ésmegtámadási okok általában egyben a jóerkölcsbe is ütközőek(pl. jogszabályba ütköző szerződés, fenyegetés, megtévesztés),azokat azonban a jogszabályalkotó önálló érvénytelenségioknak minősítette, így fennállásuk esetén azokat a reájukvonatkozó szabályoknak megfelelően kell elbírálni. Megtámadásiok hivatalból történő észlelésének nincs helye és nemhagyható figyelmen kívül az sem, hogy megtámadási kereset csakegy éves határidőn belül érvényesíthető. A Kúria ezért -megtámadás hiányában - a keresetet elutasította, de utalt arrais, hogy a felperesek még a keresetlevél benyújtásakor semmulasztották el a megtámadásra nyitva álló határidőt, mert abírói gyakorlat értelmében az opció gyakorlásától számítottegy éven belül erre még fennállt volna a lehetőségük.
Budapest, 2012. szeptember 11.
A Kúria Sajtótitkársága