Tájékoztató a Legfelsőbb Bíróság Allianz-ügyben hozott döntéséről

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2010. október 14.

2006  év  végén  hozott  határozatában  a  Gazdasági  Versenyhivatal Versenytanácsa azt állapította meg, hogy két piacvezető biztosítótársaság, a gépjármű  márkakereskedések országos  érdekképviseleti  szervezete  és három  biztosítási  alkusz  cég  egymás  közötti  megállapodásaikkal versenykorlátozó  magatartást  tanúsítottak,  ezért  őket  jelentős összegű bírság  (a  legmagasabb  összeg  meghaladta  az  5  milliárd  forintot) megfizetésére kötelezte.

A  megállapodások  lényege  az  volt,  hogy  a  biztosítótársaságok  a márkakereskedések,  mint  javítóműhelyek  rezsióradíjának  emelését  úgy fogadta el, hogy azt a szervizek által közvetített szerződések számához és arányához kötötte. Emellett a szervizekben működő alkuszokat céljutalék megállapodásokkal  is  ösztönözte  a  magasabb  szerződéskötési  arány elérésére. Mindez a GVH szerint versenykorlátozó célú megállapodásokat jelentett.  Megállapította  azt  is,  hogy  az  érdekképviseleti  szervezet ármegállapodás (árkartell) létrejöttében vett részt, azt szervezte.

Ezután elsőfokon a Fővárosi Bíróság a marasztalások egy részét hatályon kívül helyezte és a bírságot kisebb mértékben csökkentette. Másodfokon viszont a Fővárosi Ítélőtábla az eredeti GVH határozatot helybenhagyta, az abban szereplő bírságokkal együtt.

A  felülvizsgálati  eljárásban  eldöntendő  egyik  alapvető  kérdés,  hogy a kérdéses  megállapodások  versenykorlátozó  célúnak  tekinthetők-e önmagukban.  Mivel  a "versenykorlátozó  cél"  és  a  "vertikális megállapodás" az Európai Unió versenyjogából átvett fogalmak, ezért ezek pontos és egységes értelmezéséhez alapvető közösségi érdek fűződik akkor is, ha az adott ügyben (mint ebben az esetben) az uniós jogot nem kellett közvetlenül  alkalmazni,  csak  az  annak  fogalmait  átvevő  magyar versenytörvényt.

A Legfelsőbb Bíróság ezért felülvizsgálati eljárásában 2010. október 13-án hozott végzésével a per tárgyalását felfüggesztette, és az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte.

A Legfelsőbb Bíróság az Európai Bíróságtól azt kérdezi, hogy az adott ügyben kötött megállapodások ellentétesek-e az Európai Unió működéséről szóló szerződés adott cikkelyével.

Budapest, 2010. október 14.

Dr. Szűcs Péter
szóvivő