Tájékoztató munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményei tárgyában hozott döntésről

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2018. szeptember 25.

A Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.334/2018. számú ügy döntésének elvi tartalma: I. az azonnali hatályú felmondásban az Mt. 78. § (1) bekezdés a) és b) pontjának egyidejű megjelölése önmagában nem jelenti az intézkedés jogellenességét. A jognyilatkozatot ilyen esetben is tartalma szerint kell elbírálni, azt a bíróság minősíti.   
II. Amennyiben a munkavégzéshez szükséges engedélyt külső cég a munkavállaló magatartása miatt visszavonja, a munkáltató jogszerűen él a jogviszony megszüntetéssel arra tekintettel, hogy a foglalkoztatás a munkavállaló érdekkörébe tartozó ok miatt lehetetlenült el.
A felperes 1990. április 1-jével jogutódlás folytán került az alpereshez. Acélszerkezet-lakatos munkakört töltött be, a munkáját egy büntetés-végrehajtási intézet acélszerkezeti üzemében látta el. A BV Intézet 2014-ben a fogvatartottaktól származó információk alapján vizsgálatot folytatott le, ugyanis gyanú merült fel arra, hogy a felperes tiltott tárgyakat juttat be az intézet területére. A felperest szembesítették a személyét érintő szóbeszédekkel, ő pedig elismerte, hogy dohányárut adott át ösztönzésképpen a fogvatartottnak. Az alperesnél 2014. november 18-án érkeztetett levélben az intézetparancsnok és a Kft. ügyvezetője arról tájékoztatták az alperes ügyvezetőjét, hogy a felperes fényképes belépőkártyáját visszavonták. Indokolásként azt rögzítették, hogy a felperes megszegte az üzem területén érvényben lévő és betartandó büntetés-végrehajtási szabályokat. Az alperes 2014. november 27-én kelt azonnali hatályú felmondással szüntette meg a felperes munkaviszonyát. A felperes a keresetében az azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítását és az ehhez fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése és az alperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az első- és másodfokú határozatok „megváltoztatását”, és az alperes kereseti kérelem szerinti marasztalását kérte. Másodlagosan a jogerős döntés hatályon kívül helyezését követően a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását indítványozta. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A felperes a Pp. 206. §-ának megsértését, a bizonyítékok téves értékelését nem állította, így a felülvizsgálati eljárásban is a bíróságok által megállapított tényállás volt irányadó. Az elsőfokú bíróság az ítéletében helyesen foglalt állást arról, hogy a felperes esetében a belépőkártya megléte alkalmazási feltétel volt, annak visszavonásáról pedig a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka dönthetett. Az alperes tisztában volt azzal, hogy a büntetésvégrehajtási intézet mely felperesi magatartást kifogásolt, és a felperes maga sem vitatta, hogy tiltás ellenére dohányárut adott át elítéltnek. Mindez pedig olyan, a felperes érdekkörébe eső ok, amely jogszerűen vonta maga után a belépőkártya visszavonását, ezáltal a foglalkoztatás lehetőségének meghiúsulását. A felperes alaptalanul állította a felülvizsgálati kérelmében, hogy a munkáltató a jogviszony megszüntetés előtt nem járt el kellő körültekintéssel. Az alperes tisztában volt azzal, hogy a felperes milyen – maga által sem vitatott - felróható magatartást tanúsított, amelynek következménye volt a munkahelyre való bejutás büntetésvégrehajtási intézet általi megtagadása, ez pedig objektíve tette lehetetlenné a jogviszony fenntartását. Erre a Kúria az EBH2011.2427. számú határozatában is rámutatott. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján.

Budapest, 2018. szeptember 25.

A Kúria Sajtótitkársága