Tájékoztató a Pfv.VI.21.888/2011/4.számú ügyben

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2012. április 4.

A felperes önkormányzat képviseletében eljárt polgármester a beszerzett értékbecslés alapján megállapított 19.905.000 forint vételáron eladta a perbeli önkormányzati ingatlant az alperesnek. Az önkormányzat vagyonrendelete szerint a közgyűlés a vagyonnal való rendelkezés jogát 20.000.000 forint forgalmi értékhatárig átruházta a polgármesterre. Ezt az értéket meg nem haladó ingatlan várospolitikai célból vagy közérdekből meghatározott célra történő elidegenítésekor a tulajdonosi jogok gyakorlójának nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatnia.

A jogerős ítélet az önkormányzat szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránti keresetét azért nem találta megalapozottnak, mert az eljárás során nem tudta bizonyítani azt, hogy az ingatlan tényleges forgalmi értéke a szerződés szerinti vételárat jelentősen meghaladta volna.

Álláspontja szerint a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján a szerződés jogszabályba ütközés miatti semmissége akkor állapítható meg, ha a szerződés polgári jogi anyagi jogszabály nem mellőzhető, kogens rendelkezésébe ütközik és ez a jogszabály az érvénytelenséghez nem fűz más jogkövetkezményt. Más jogág - így a perbeli közigazgatási jogi norma (önkormányzati rendelet) - jogszabályi rendelkezése polgári jogi szerződési sérelme akkor jár a szerződés vagy valamely része semmisségével, ha az említett jogszabály a megsértéséhez kifejezetten a semmisség szankcióját fűzi. Az értékesítést követően beszerzett értékbecslés eredménye a szerződés jogszabályba ütközés miatti semmisségét nem alapozza meg.

Ezzel szemben a Kúria kifejtette, hogy az önkormányzat vagyonrendelete olyan jogszabály, amely részben polgári jogi jogviszonyokat is szabályoz. Ezért, ha a polgári jogi szerződés annak a szerződés létrejötte vagy tartalma szempontjából lényeges körülményeket szabályozó kogens rendelkezését sérti, a szerződésnek a Ptk. 200. § (2) bekezdése szerinti érvénytelensége akkor is megállapítható, ha az önkormányzati rendelet nem fűzi az érvénytelenség jogkövetkezményét az abban foglaltak megsértéséhez. Ellenkező esetben például az önkormányzat vagyonrendeletében szabályozott versenyeztetési eljárás mellőzésével kötött szerződés a rögzített értékhatár megsértése esetén sem lenne utóbb vitatható, az önkormányzati rendelet megsértése polgári jogi jogkövetkezmények nélkül maradna.

Az értékhatár kérdése akkor tehető utólag megállapított forgalmi értéktől függővé, ha az értékesítést megelőzően beszerzett - annak alapjául szolgáló - értékbecslés helyességéhez nyomatékos kétség fér, az annak alapján megállapított forgalmi érték és a valós érték között pedig jelentős és nyilvánvaló különbség áll fenn. Az értékhatár utólagos vitatásának kizárása ugyanis nem tenné lehetővé az érvénytelenség megállapítását abban az esetben sem, ha a vagyontárgyat nem arra jogosult vagy nem megfelelő eljárás keretében értékesítette, ami visszaélésekre ad lehetőséget. Egy ingatlan forgalmi értéke azonban nem mindig objektíven megállapítható összeg, ezért nem jelentős eltérés a forgalom biztonsága és a szerződésekbe vetett bizalom érdekében nem adhat alapot a szerződés érvénytelenségének a megállapítására.

Budapest, 2012. április 4.

A Kúria Sajtótitkársága