Teljes ülés

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2012. szeptember 10.
Város: 
Budapest
Helyszín: 
Kúria

Bemutatkozott a 13 új kúriai bíró a legfelsőbb bírói fórum teljes ülésén hétfőn - közölte a Kúria Sajtótitkársága az MTI-vel.

A teljes ülésen jelen volt dr. Polt Péter legfőbb ügyész, valamint dr. Hilbert Edit, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese is.

A nyugdíjazások folytán megürült kúriai álláshelyekre négyen érkeztek a Fővárosi Törvényszékről, öten a Fővárosi Ítélőtáblától, egy fő a Kecskeméti, egy a Pécsi, egy a Szolnoki Törvényszékről és egy fő, aki ezelőtt a Kúrián beosztott bíróként dolgozott.
A Kúria teljes létszáma így jelenleg 70 fő.

A Sajtótitkárság tájékoztatása szerint a Kúrián jelenleg folyik az álláspont kialakítása abban a kérdésben, hogy miképp befolyásolja a legfelsőbb bírói fórum létszámhelyzetét és a már nyugdíjba vonult kúriai bírák jövőjét a korábban 70 éves, január elseje óta 62 éves, a Parlamenthez pénteken este benyújtott alaptörvény- és törvénymódosító javaslatok szerint pedig 65 évre emelkedő bírói nyugdíjkorhatár, amellyel összefüggésben várhatóan szeptemberben állást foglal a luxemburgi Európai Bíróság is.

A Kúria teljes ülésén most először tartott beszámolót mind a három szakág, a büntető, a polgári és a közigazgatási kollégium egy-egy tanácselnöke is. Darák Péter, a Kúria elnöke ugyanis azt szorgalmazza, hogy minden kúriai bírónak legyen rálátása a legfelsőbb bírói fórum munkájának egészére, hogy a Kúria különböző ügyszakban dolgozó bírái közelebbről is megismerjék egymás ítélkező tevékenységét,s hogy erősödjék a különböző jogterületek közti együtműködés - tájékoztatott a Sajtótitkárság.

Valamennyi tanácselnök általános jelleggel emelte ki az ügyteher növekedését és a létszámbeli változásokat, amelyek következtében a konkrét ítélkező tevékenységre nagyobb hangsúlyt kellett fektetni. Ugyanakkor mind az elmúlt időszak jogszabályváltozásai, mind pedig a gyakorlatban felmerülő kérdések okán számos elvi kérdésben is állást kellett foglalni. Mindhárom ügyszakban egyaránt felmerült a már nem hatályos jogszabályok alkalmazása, büntetőügyekben pedig adott esetben az elkövetőre nézve kedvezőbb elbírálást eredményező rendelkezés visszaható hatályú alkalmazásáról is dönteni kellett.

A tanácselnökök beszámolóikban rámutattak azokra az ügytípusokra is, ahol jellemzően több jogág szabályait kell együtt értelmezni és alkalmazni. Így például a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti polgári jogi igények elbírálásakor lényeges kérdés, hogy a bíróság az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette-e, vagy a jogos védelem alapján felmentő ítéletet hozott. A közigazgatási bíráskodásban elsősorban az adóügyeknek lehetnek polgári jogi, munkajogi vagy büntetőjogi vonzatai, és jellemzően a közigazgatási ügyszak az, ahol a közösségi és a hazai jog rendelkezéseit rendszeresen együtt kell alkalmazni. Dr. Darák Péter elnök és a Kúria kollégiumvezetői egyetértettek abban, hogy a több jogterületet érintő kérdések szakszerű és gyors elbírálása érdekében erősíteni kell a kollégiumok közötti kapcsolatokat.

Mindhárom beszámolóban felvetődött, hogy az 5-6 tagú kúriai tanácsok a nyugdíjazások folytán hónapokig kisebb létszámban működtek, mi több, volt olyan tanácselnök is, aki teljesen egyedül maradt.

Mészár Róza, a Kúria I. számú büntetőtanácsának elnöke beszámolójában elmondta: az eredetileg 15 fős, három tanácsból álló büntetőkollégiumnak már tavaly is csupán 13, kizárólag ítélkezési feladatokat ellátó bírótagja volt, idén nyáron pedig felére apadt a testület, heten látták el az ítélkező munkát. Mindeközben az érkező ügyek száma jelentősen nőtt az előző évekhez képest, szeptemberre elérte az 1200-at, ami egy-egy korábbi év teljes ügyérkezésének felel meg. 2012-ben 1800-1900 érkező ügyre számíthat a Kúria büntető kollégiuma.

Ebben a helyzetben a meglévő bírák elsősorban a konkrét ügyek elintézésére, az eljárások elhúzódásának megakadályozására összpontosították erejüket, és így óhatatlanul valamivel kevesebb energia jutott a Kúria alkotmányban rögzített jogegységi feladatainak ellátására a büntetőbíró szerint.

Az e körben felvetődő jogértelmezési problémák közül Mészár Róza kiemelte többek között azoknak a csalásoknak a megítélését, ahol a felbújtók, szervezők áruvásárlási hiteleknél egzisztencia nélküli személyeket használtak fel tettesként, akiknek a vissza nem fizetett hitel összegéből csak pár ezer forintot juttattak. Ebben a körben a szakember szerint jogalkotói lépés lehet indokolt.

Jogértelmezési problémák merültek még fel az utóbbi időben a büntetőjogi szakágban például a vesztegetésnél ígért vagyoni előny elkobzása, illetve a birtokvédelemnél a testi sértést okozó fellépés kapcsán.

Orosz Árpád, a Kúria I. számú polgári jogi tanácsának elnöke elmondta, a tulajdoni perek időtartama hosszabb a szokásosnál, ez azonban nem mindig csak a bíróság "sara", ugyanis a sok éve tartó perekben nem ritka, hogy az egyik fél a Kúriától az eljárás teljes újrakezdését kéri a végleges döntés helyett, nyilvánvalóan a per elhúzásának a szándékával.

A tanácsnál általában nyolc hónapon belül születnek meg a döntések.

A tanácselnök az utóbbi időben felmerült jogértelmezési problémák közül kiemelte többek között a szomszédjogi pereket, illetve a végrendeletekkel kapcsolatos formai kérdések, például tanúk aláírásainak problémáját.

Hajnal Péter, a Kúria I. számú közigazgatási tanácsának elnöke beszámolójában elmondta, nagy nehézségek árán, de még tartani tudják az egy éves időhatárt az ügyek kúriai elbírálásánál.

A jogértelmezési nehézségek vannak például az SZJA adóhatósági becslésével kapcsolatban, ahol azt vizsgálják, hogy az adózó költekezése vajon bevallott jövedelmeken alapszik-e, illetve a fiktív ügyletekkel kapcsolatos ÁFA-visszaigénylések körében - tette hozzá.