A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.II.39.258/2022/7.
A tanács tagjai:
dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
dr. Bögös Fruzsina előadó bíró
dr. Kovács András bíró
A kérelmező: Momentum Mozgalom (1053 Budapest, Múzeum krt. 13. 1. emelet 2.)
A kérelmező jogi képviselője: Dr. Gönczi Gergely Ügyvédi Iroda
(név) ügyvéd
(cím)
I. rendű érintett: dr. Vitályos Eszter Zsuzsanna
(cím)
II. rendű érintett: FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség (1062 Budapest, Lendvay utca 28.)
II. rendű érintett jogi képviselője: Balsai Ügyvédi Iroda
(név) ügyvéd
(cím)
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 2022. február 27. napján kelt 109/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 109/2022. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy – külön felhívásra – fizessen meg az államnak 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Dr. Vitályos Eszter Zsuzsanna országgyűlési képviselő, a Pest megye 3. számú választókerületben (a továbbiakban OEVK) a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezetek közös, 2022. február 19-én jogerősen nyilvántartásba vett egyéni képviselőjelöltje, és az Emberi Erőforrások Minisztériumának (a továbbiakban: EMMI) Európai Uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára.
[2] Dr. Vitályos Eszter Zsuzsanna (a továbbiakban: Jelölt) 2022. február 16. napján digitális eszközök ünnepélyes átadásán vett részt a Szentendrei Móricz Zsigmond Gimnáziumban, ahol laptopokat adott át, valamint beszédet is tartott. A digitális eszközök a „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” projekt keretében kerültek beszerzésre és kiosztásra.
[3] A kérelmező, mint az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet 2022. február 19-én kifogást nyújtott be a Pest Megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt a választás tisztaságának megóvása, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, és az e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveinek megsértése, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdésének megsértése miatt.
[4] Az OEVB a 13/2022. (II. 22.) számú határozatával a kifogásnak helyt adott és megállapította, hogy a Jelölt megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választás tisztaságának megóvása, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, és e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit, ezért a Jelöltet eltiltotta a további jogsértéstől, bírság kiszabását nem látta szükségesnek.
[5] Az érintettek által benyújtott fellebbezések folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 2022. február 27. napján kelt 109/2022. számú határozatával a Pest Megye 03. számú OEVB 13/2022. (II. 22.) számú határozatát megváltoztatta és a kifogást elutasította.
[6] Határozatának indokolásában kifejtette, hogy az EMMI önálló jogi személyiséggel rendelkező, a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű központi kormányzati igazgatási szerv. A Magyar Államkincstár törzskönyvi nyilvántartásában szerepel, alapítója a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi V. törvény alapján az Országgyűlés, irányító szerve pedig a Kormány, így megfeleltethető a Ve. 142. §-a szerinti „állami szerv” fogalmának.
[7] Utalt arra, hogy a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútumrendelet) 92. § (1) bekezdés 8. pontja kimondja, hogy az emberi erőforrások minisztere a Kormány oktatásért felelős tagja. A Statútumrendelet 100. § (2) bekezdése alapján az emberi erőforrások minisztere az oktatásért való felelőssége keretében többek között felel a Kormány köznevelési oktatáspolitikájának kialakításáért, ezen belül meghatározza a köznevelési oktatáspolitika ellátásának eszközrendszerét; elemzi és ellenőrzi annak működését.
[8] Hivatkozott az EMMI Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2018. (VII. 26.) EMMI utasítás (a továbbiakban: (EMMI SzMSz) 1. mellékletének 14. §-ára, 15. § aa) és ab) pontjaira, 1. mellékletének 52/A. § a) és c) pontjaira. A köznevelési, a szakképzési, a felsőoktatási és a felnőttképzési rendszer digitális átalakításáról és Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájáról szóló 1536/2016. (X. 13.) Korm. határozat 4. pontját idézve rögzítette, hogy az ott meghatározott feladat elsődleges felelőseként az emberi erőforrások minisztere került megjelölésre.
[9] A rendelkezésére álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy az eseményen jól láthatón feltüntetésre került, hogy a digitális eszközök beszerzését és átadását a Kormány – a „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” program keretein belül – az Európai Unió finanszírozásával valósította meg. Kiemelte továbbá, hogy a Jelölt Facebook bejegyzésében sem utalt arra, hogy a folyó választási eljárásban jelöltként indul, jelölő szervezeteit nem említi, illetve azokhoz kötődő motívum, így például azoknak a választási eljárásban használt emblémája sem jelenik meg. Tekintettel tehát arra, hogy a köznevelési rendszer digitális átalakítása keretében megvalósuló, a tanulók digitális kompetenciáinak fejlesztése érdekében meghatározott digitális eszközállomány biztosításának felelőse az EMMI minisztere, valamint arra a tényre, hogy az említett program uniós finanszírozással valósult meg, a Jelölt az eseményen mint az EMMI európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára vett részt és feladatkörében eljárva adott tájékoztatást a megvalósult fejlesztésről.
[10] A Kúria a Kvk.III.38.043/2019/2. számú végzésére hivatkozva kiemelte, hogy a Ve. 142. §-ának rendelkezése csak abban az esetben teszi lehetővé a Kormány vagy a Kormány képviseletében végzett tevékenység vizsgálatát, ha az kívül esik a Kormány feladatkörén. Ezzel szemben a tárgyi esetben éppen az állapítható meg, hogy az európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár 2022. február 16. napján, a közösségi oldalán megjelenő tevékenysége kifejtése során az ismertetett jogszabályokban meghatározott feladatát végezte.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[11] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását és a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontjai alapján a jogszabálysértés megállapítását kérte akként, hogy a Jelölt megsértette az Nkt. 24. § (3) bekezdését és a Ve. 2. § (1) a), c), és e) pontjaiban foglalt alapelveket, emellett kérte a Jelölt további jogsértéstől való eltiltását.
[12] Azt állította, hogy a határozat a Ve. 141. § és 142. §-ai közötti kapcsolatot tévesen értelmezve jutott arra az eredményre, hogy a Jelölt mint az állami szerv képviselője cselekedett, és e téves értelmezés eredményeként sérültek Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), és e) pontjaiban foglalt alapelvek, ezáltal pedig a határozat tévesen állapította meg, hogy a cselekmény nem sértette az Nkt. 24. § (3) bekezdését, valamint a Ve. alapelveit.
[13] Rámutatott, hogy a Ve. 141. §-ának és 142. §-ának helyes értelmezése szerint azt, hogy a Jelölt kifogásolt tevékenységét államtitkárként vagy jelöltként végezte, a kampányidőszakra figyelemmel, az eset összes körülményéből kell megállapítani. A Ve. 141. §-a a kampánytevékenység fogalmát a kampányeszköz fogalmát meghatározó 140. §-sal összhangban, a választópolgári percepció szemszögéből határozza meg, amennyiben a kampánytevékenység olyan tevékenység, amelynek célja a választói akarat befolyásolása vagy annak megkísérlése, kampányeszköz pedig minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlése. A kampánytevékenység fogalmát tehát a Ve. elsősorban a választópolgár irányából közelíti meg. Utalt arra, hogy ugyan a Ve. 2018. évi CXIII. törvénnyel módosított 142. §-a alapján nem kampánytevékenység az állami szervek jogszabályban meghatározott tevékenysége, azonban a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának, a 140. §-ának és 141. §-ának és az alaptörvényi háttérnek az érintetlenül hagyása mellett ez akként értelmezendő, hogy amennyiben az eset összes körülménye alapján megállapítható, hogy a választói percepció alapján az adott személy állami szerv minőségében járt el, úgy tevékenysége nem minősül kampánytevékenységnek, ellenkező esetben azonban, más formális státuszai ellenére is, a tevékenysége kampánytevékenység lesz.
[14] Arra hivatkozott, hogy ez az értelmezés következik az Alkotmánybíróságnak a Ve. 2018-ban módosított 142. §-át és a kampánytevékenység fogalmát meghatározó 141. §-ának kapcsolatát értelmező gyakorlatából is (Alkotmánybíróság 3256/2019. (X. 30.) AB határozat [27] és [28] bekezdések). Utalt arra, hogy ebben az esetben az Alkotmánybíróság az adott személy polgármesteri és jelölti státuszának összeütközése kapcsán fejtette ki álláspontját, azonban érvelése szerint az megfelelően alkalmazandó jelen esetben is. Kifejtette, hogy az Alkotmánybíróság külön szempontként értékelte azt, ha az állami (önkormányzati) szerep és a jelölti szerep keveredésének eredményeképpen gyermekek is részesei leszek a kampánynak. A testület értelmezésében „a Ve. szabályai nem értelmezhetők úgy, mintha gyermekek bevonása a kampánytevékenységbe a köznevelési törvény hivatkozott rendelkezése ellenére megengedett lenne. Ha tehát hivatalban lévő és a kampánnyal érintett (a választásokon jelöltként induló) polgármester vagy önkormányzati képviselő közfeladatának ellátása során nevelési-oktatási intézményben jelenik meg, vagy más módon, de nevelési-oktatási intézmény felügyelete alatt álló gyermekek részvételével zajló eseményen vesz részt, akkor a saját felelősségére esik, hogy az esemény ne váljék a kampány, mint politikai tevékenység részévé.” (Alkotmánybíróság 3256/2019. (X. 30.) AB határozata [29] bekezdés). Hivatkozott továbbá a Fővárosi Ítélőtábla 32.Pk.50.028/2019/4. számú határozatára is.
[15] Kifejtette, hogy az eset összes körülményéből megállapítható a cselekmény kampánytevékenység jellege. Habár a jelölt az EMMI Európai Uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára, valamint a FIDESZ országgyűlési képviselője, azonban egyben a Pest Megye 3. számú országos egyéni választókerület jelöltje is. A kérdéses tevékenységre kampányidőszakban került sor, abban az OEVK-ban, ahol a Jelölt indul, akkor, amikor az ajánlásait már összegyűjtötte és leadta. A laptopok átadásának tekintetében megállapítható, hogy azokat más esetben is a körzet országgyűlési képviselő-jelöltje adta át, nem pedig a kormány (minisztérium) képviselője. Tehát a Jelölt nem számos választókerületben, és így szükségszerűen az érintett OEVK-ban is adott át laptopot, hanem célzottan az érintett OEVK-ra fókuszált a tevékenysége, amelyből ugyancsak az következik, hogy nem államtitkári, hanem jelölti minőségében járt el. A tevékenységet továbbá a Jelölt megosztotta a közszereplői facebook oldalán. E körben rámutatott, hogy a Jelölt nem rendelkezik külön államtitkári facebook oldallal, így habár konkrét utalás nem történt a választásokra a bejegyzésben, ez jelen esetben nem releváns, hiszen a kampányidőszakban, 2022. február 16-án a jelölt általános közszereplői oldalán közzétett bejegyzés alkalmas a választói akarat befolyásolására a konkrét választásokkal összefüggésben. Azt is állította, hogy mivel a kérdéses tevékenységre oktatási intézményben került sor, akkor, amikor a gyermekek is ott voltak, megvalósult az Nkt. 24. § (3) bekezdésben foglaltak sérelme.
[16] Kifogásolta, hogy az NVB határozatban kifejtett érvelés pusztán arra a formális vizsgálatra szorítkozik, hogy a laptoposztás milyen közpolitikai program keretében valósult meg, és ezen program végrehajtása mely minisztérium feladatkörébe tartozik. Azonban jelen ügy fő kérdése nem ez, hanem az, hogy az eset összes körülményei alapján a konkrét cselekményt az általános választói észlelés irányából nézve a jelölt államtitkárként vagy jelöltként végezte.
[17] Minderre tekintettel véleménye szerint dr. Vitályos Eszter Zsuzsanna mint jelölt járt el. Megjegyezte, hogy ez az érvelés nem korlátozza a Jelöltet mint állami szervet feladatai ellátásában, mert más, azaz a többi 105 OEVK-ban átadhatta volna a laptopokat. Lehetőség lett volna arra is, hogy a konkrét OEVK-ban a laptopokat más (a minisztérium más felső-vezetője, vagy az amúgy is jelen lévő Klebelsberg Központ elnöke) adja át.
[18] Azt is állította, hogy a tárgyi ügy tényállása jelentősen eltér a Kúria Kvk.III.38.043/2019/2. számú végzésétől, a Kúriának ugyanis abban az ügyben arról kellett állást foglalnia, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely az önkormányzati választások, azon belül is a főpolgármester megválasztása kapcsán tett nyilatkozata sérti-e az állami semlegesség elvét.
[19] Fentiekre tekintettel állítása szerint a Jelölt megsértette a következetes bírósági gyakorlat alapján a Ve. 208. §-ára tekintettel a választásra irányadónak tekintett Nkt. 24. § (3) bekezdését, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelveket. Kiemelte, hogy sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségét lefektető alapelv is, hiszen a Jelölt e minőségében a közhatalom képviselőjének társaságában működött közre a laptopok kiosztásánál, ezáltal pedig állami forrásokat használva jutott többletelőnyhöz a többi, az eseményen részt nem vevő jelölthöz képest. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a Klebelsberg Központ az emberi erőforrások miniszterének irányítása alatt működő központi hivatal, így közhatalmat gyakorolva, az állam nevében közfeladatokat lát el és jogszabályokat hajt végre. Ezért a Klebelsberg Központ elnökének társaságában történő megjelenés a Jelölt számára jogtalan előnyt biztosított.
[20] A kérelmező felülvizsgálati kérelmére az I. rendű érintett nem tett nyilatkozatot.
[21] A II. rendű érintett nyilatkozatában elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján történő érdemi vizsgálat nélkül elutasítását kérte. Állította, hogy a kérelmező nem igazolta az ügyben való érintettségét a Ve. 221. § (1) bekezdése alapján. E körben előadta, hogy a jelölő szervezeti státusz elegendő az érintettség megállapításához, de „a kérelmező jogi képviselője általános és nem a konkrét ügyre vonatkozó meghatalmazással jár el, amellyel nem igazolható közvetlenül, külön vizsgálat nélkül a Kúria felé az érintettség”. Ezen túlmenően pedig vitatta a jogi képviselet igazoltságát is. Másodlagosan kérte az NVB határozatának helybenhagyását, mert a tárgyi ügyben a Jelölt feladatellátására való felhatalmazása konkrét és egyértelmű, így nem merül fel a Ve. 142. §-ának mellőzhetősége, és így az Nktv. 24. § (3) bekezdésének és a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjainak sérelme.
[22] Kifejtette, hogy az állami szerepkörben eljáró Jelölt tevékenységét nem a választói percepció dönti el, mert a „kampánytevékenység percepciója” miatt teremti meg a Ve. 142. §-a az alanyi kivételeket, hanem az, hogy a jelölt a tevékenysége során megtartja-e az állami feladatellátás kereteit, vagy azon túl tesz olyan kijelentéseket, vagy tanúsít olyan magatartást, amely már a feladatkör ellátásán túlmutató, és a Ve. 141. §-a alapján elbírálható kampánytevékenység. Ezt az értékelést pedig az NVB helyesen végezte el.
[23] A kérelmező állításával szemben kiemelte, hogy bizonyítékként utaltak a fellebbezések arra, konkrét átadások megjelölésével, hogy az az EMMI és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ projektje, amelyen más szereplők, így adott esetben országgyűlési képviselők is, az intézmények vagy a tankerületek meghívottjaként vesznek részt. Cáfolta, hogy kizárólag a Jelölt adta át a laptopokat, mert az átadás az EMMI több szakterülete által szervezett volt, és a rendezvényen a kérelmező álláspontjával ellentétben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke ugyanúgy átadó volt, a köznevelési szakterület képviseletében.
A Kúria döntése és jogi indokai
[24] A kérelmező felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint nem alapos.
[25] A Ve. 222. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A Kúria a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján a kérelmező érintettségét e rendelkezés alapján vizsgálta és azt fennállónak elfogadta. Önmagában az a tény, hogy a kérelmező nyújtott be kifogást, nem alapozza meg az érintettséget [Kvk.I.37.439/2014/2.]. Az azonban az érintettség körében releváns, hogy a kérelmező az érintett választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet, emiatt az országgyűlési képviselő választásban, az ehhez tartozó kampányban Pest megye 3. számú választó körzetében, ahol a Jelölt is kifejti tevékenységét, közvetlenül érdekelt a választásra vonatkozó szabályok betartásában.
[26] A Kúria a kérelmező meghatalmazásával kapcsolatban utal arra, hogy a Ve. 228. § (2) bekezdése (és a Kp. 157. § (13) bekezdés a) pontja), továbbá a Kp. 26. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 71. § (1) bekezdése szerinti általános meghatalmazás alapján a kérelmező jogi képviselete megfelelően igazolt, az általános meghatalmazás a Pp. 71. § (2) bekezdése alapján pótolta az adott ügyre vonatkozó külön meghatalmazást, ezért ez alapján a kérelmezői jogi képviselő jogosult volt eljárni. A II. rendű érintett e körben tett kifogása ez okból alaptalan. Megjegyzi a Kúria, hogy a meghatalmazás általános jellegének és a kérelmező érintettségének II. rendű érintett által hivatkozott összefüggése nem értelmezhető.
[27] Az ügy érdemében a Kúria az alábbiakra mutat rá.
[28] A jogsértés vizsgálata körében elsődlegesen arra utal a Kúria, hogy a kérelmező kifogásában a Jelölt köznevelési intézményben tett látogatását, és ennek keretében az informatikai eszközök átadását tekintette kampánytevékenységnek. Alapvetően vitatta, hogy a laptopok átadásakor a Jelölt államtitkárként jogszabályban meghatározott feladatot látott el, és ezért e tevékenység a Ve. 142. §-a szerinti választási kampánynak nem minősülő tevékenységek körébe esett. A jogszabályban meghatározott feladatkör hiányára és a közösségi portálon való beszámoló közzétételére, a jelölti választókörzetre hivatkozással azt látta igazoltnak, hogy dr. Vitályos Eszter Zsuzsanna jelöltként vett részt a köznevelési intézményben megrendezett eseményen. E körben arra is hivatkozott, hogy a Jelölt kampányidőszakban a köznevelési intézményben tett látogatása és az arról készült felvétel alkalmas a választói akarat befolyásolására, ezért az kampánytevékenységnek minősül, sérült továbbá az Nkt. 24. § (3) bekezdése. Állította, hogy a Jelölt magatartását a választópolgárok nem államtitkári, hanem egyéni jelölti státuszában végzett magatartásként tudják be. Végül arra hivatkozott, hogy a Klebersberg Központ, mint az emberi erőforrások miniszterének irányítása alatt működő, közhatalmat gyakorló központi hivatal képviselőjének társaságában történő kampánytevékenység sérti a választás tisztaságának, jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, az a Jelölt számára jogtalan előnyt biztosított. Figyelemmel arra, hogy a kérelmező tárgyi eljárást megindító kifogása kizárólag a laptopok köznevelési intézményben történt átadására irányult, e körben kifogásolva a Ve. alapelveinek és az Nkt. 24. § (3) bekezdésének megsértését, a Kúria kizárólag ezt az eseményt és a Jelölt ezen az eseményen való magatartását tehette vizsgálat tárgyává.
[29] Az ügy érdeme körében figyelemmel kell lenni arra, hogy dr. Vitályos Eszter Zsuzsanna egy személyben országgyűlési képviselő, a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezetének egyéni képviselőjelöltje, és az EMMI Európai Uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára.
[30] A Kúria elismeri, hogy a Jelölt egy időben viselt több tisztségére tekintettel nehéz a különböző tisztségeket (országgyűlési képviselő, egyéni jelölt és államtitkár) és az ahhoz tartozó egyes feladatellátásokat szétválasztani, és azt megítélni, hogy a Jelölt mikor melyik tisztségében jár el. Az egyes tisztségek és egyes feladatok között az eset összes körülményének mérlegelése alapján lehet csak különbséget tenni, s ezért nem lehet döntő jelentősége annak, hogy a jelölt saját választókerületében látja el kormányzati feladatát. A közhivatal viselésének joga a Jelöltet a saját választókerületében is megilleti.
[31] A tárgyi esetben a Jelölt 2022. február 16. napján digitális eszközök (laptopok) ünnepélyes átadásán vett részt a Szentendrei Móricz Zsigmond Gimnáziumban, ahol laptopokat adott át, valamint beszédet is tartott.
[32] Az Alkotmánybíróság 3256/2009. (X.30.) AB határozatában – visszautalva a 3154/2018. (V.11.) számú határozatára – kifejtette, hogy „egy polgármester vagy más önkormányzati képviselő kampányidőszakban is gyakorolhatja fennálló megbízatásából fakadó jogait, illetve teljesítheti kötelezettségeit. Pusztán arra tekintettel, hogy újabb választáson meg kívánja mérettetni magát, vagyis jelöltként részt vesz a kampányban, közhivatal viseléséhez való jogának gyakorlása és véleménynyilvánítási szabadsága általában nem korlátozható. (..) Éppen ellenkezőleg, a jogalkotó a Ve. 142. §-a kivételszabályának beiktatásával lehetőséget biztosít arra is, hogy a hivatalban lévő polgármesterek munkájukat bemutathassák, akár kampányidőszakban is.” ([26] bekezdés)
[33] Az Alkotmánybíróság ezen döntésében egy adott személy polgármesteri és jelölti státuszának összeütközése kapcsán fejtette ki álláspontját, azonban érvelése megfelelően alkalmazandó jelen esetben is, ahogyan erre a kérelmező helyesen hivatkozott.
[34] Ennek a döntésnek az alapján és a Ve. 142. § szerint tehát a Jelöltnek a törvényi keretek között lehetősége van a kampányidőszak alatt államtitkári tisztségével kapcsolatos feladatai ellátására. Az NVB határozatának indokolása részletesen kifejtve tartalmazza, hogy a Jelölt mely jogszabályok alapján látta el államtitkári feladatait akkor, amikor a Móricz Zsigmond Gimnáziumban megjelenve a laptopokat átadta. Az erre vonatkozó jogi érvelést a kérelmező felülvizsgálati kérelmében nem támadta és nem is cáfolta, így azokat a Kúria elfogadta. Az NVB határozatban foglalt levezetés alapján kijelenthető, hogy a Jelölt 2022. február 16-án, amikor a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnáziumban megjelent, és ott a diákoknak és a tanároknak digitális eszközöket adott át, jogszabályban rögzített, államtitkári feladata keretei között járt el. A Ve. 142. §-a szerint nem minősül választási kampánynak – többek között – az állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.
[35] A Kúria, figyelemmel az Alkotmánybíróság 3154/2018. (V.11.) AB határozatának [30] bekezdésére és a 3256/2019. (X.30.) AB határozat [28] bekezdésére, döntése során figyelemmel volt a Jelölt gimnáziumban megvalósult megjelenésére, kommunikációjára, arra, hogy a gimnáziumban történtek során direkt kampányelem (pl. logó vagy embléma) nem jelent meg, így nem volt olyan körülmény – és ilyenre egyébként a kérelmező maga sem hivatkozott – , ami alapján felmerült volna, hogy a Jelölt a gimnáziumban történt laptop átadások során az államtitkári feladatainak ellátásán bármilyen módon túllépett volna.
[36] A Kúria arra is figyelemmel volt, hogy a jogértelmezés és az egyedi körülmények megítélése nem vezethet a Ve. 142. §-ának kiüresítéséhez, ahogyan azt az Alkotmánybíróság 3256/2009. (X.30.) AB határozatának [29] bekezdésében külön kiemelte. A Kúria itt utal arra, hogy az állami szervek jogszabályban meghatározott tevékenysége politikai tevékenység is, és szükségszerűen befolyásolja a választópolgárok véleményét a Kormány, az állami szervek működéséről. A juttatás szimpátiát növeli, az elvonás azt csökkenti. Emiatt azzal, hogy a Jelölt laptopot osztott ki egy, a választási körzetében lévő gimnáziumban államtitkári feladatai körében, szükségszerűen növelte a diákok, a pedagógusok és az adományról tudomást szerzők között a Kormány, az állami szervek iránti szimpátiát. Ez azonban a Ve. módosított rendelkezései és az előbb idézett alkotmánybírósági értelmezés folytán nem minősíthető kampánytevékenységnek, s ebből eredően e tevékenység vonatkozásában nem érvényesíthetőek a választási eljárási alapelvek.
[37] Az Nkt. 24. § (3) bekezdése körében a Kúria arra mutat rá, hogy a Jelölt a fentiek szerint kormányzati feladatait látta el, amikor államtitkárként a gimnázium diákjainak laptopokat adott át. Az Nkt. 24. § (3) bekezdés második fordulata deklarálja, hogy az alatt az idő alatt, amíg az iskola ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. A kormányzati tevékenység politikai jellege miatt helytelen lenne arra a következtetésre jutni, hogy állami szerv köznevelési intézményben tevékenységet nem végezhet. Ez a következtetés contra legem értelmezés lenne, mivel a Jelölt államtitkári, kormányzati feladata nem tekinthető a párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység ellátásának.
[38] Minderre tekintettel a Kúria arra a megállapításra jutott, hogy a Jelölt tevékenysége a Ve. 142. §-a alapján állami szerv által, feladatkörében végzett tevékenységnek minősül, ennélfogva az nem tekinthető a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek, ezért a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjainak megsértése sem állapítható meg, továbbá a Jelölt magatartása nem sérthette az Nkt. 24. § (3) bekezdését.
[39] A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
[40] A Kúria a Ve. 229. § (2) bekezdése szerinti rövid eljárási határidőre (3 nap) és az eljárás nemperes jellegére tekintettel úgy ítélte meg, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelem és az érintettek nyilatkozatainak beszerzése a tisztességes eljáráshoz való jog követelményét kielégíti, figyelemmel arra, hogy az eljárás valamennyi résztvevője számára biztosított volt az, hogy egy alkalommal kifejtse álláspontját a választási bírósági felülvizsgálati eljárásban.
Záró rész
[41] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdése, a Kp. 151. § (1) bekezdése és 124. § (5) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, tárgyaláson kívül bírálta el.
[42] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdés szerinti mértékű nemperes eljárási illeték viselésére a kérelmező a Ve. 228. § (2) bekezdése, a Kp. 157. § (13) bekezdés a) pontja, valamint a Kp. 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 101. § (1) bekezdésében, 102. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően köteles, tekintettel arra, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (2) bekezdése szerinti tartalmú nyilatkozatot nem csatolt.
[43] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. március 5.
Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke,
Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró,
Dr. Kovács András s.k. bíró