A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.VII.39.235/2022/2.
A tanács tagjai: Dr. Fekete Ildikó a tanács elnöke, Dr. Remes Gábor előadó bíró, Dr. Farkas Katalin bíró
A kérelmező: … …
A kérelmező képviselője: … ügyintéző: Dr. Márton Zsuzsanna ügyvéd …
Az ügy tárgya: a Nemzeti Választási Bizottság választási ügyben hozott 91/2022. számú határozatának bírósági felülvizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 91/2022. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – felhívásra – 10.000 (azaz tízezer) forint közigazgatási nemperes eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező a budapesti szerb területi nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi választásán, illetve a Budapest XIV. kerületi szerb települési nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi választásán képviselői mandátumot szerzett, és jelenleg is a Szerb Fővárosi Önkormányzat (a továbbiakban: SZFÖ), valamint a Zuglói Szerb Önkormányzat (a továbbiakban: ZSZÖ) képviselője.
[2] A Szerb Országos Önkormányzat (a továbbiakban: SZOÖ) az országgyűlési képviselők 2022. évi választásán nemzetiségi listát állított, amelyet a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2022. február 20-án jogerőre emelkedett 72/2022. számú határozatával nyilvántartásba vett.
[3] Ezt követően, 2022. február 21-én a SZOÖ bejelentette, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán a kérelmezőt bízza meg az NVB tagjának, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 27. § (2) bekezdése alapján. A bejelentés tartalmazta a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vele szemben a Ve. 18. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. A bejelentéshez csatolták a 123/2021. SZOÖ Közgyűlési (2021. XI. 5.) számú határozatot a kérelmező megbízásáról.
A Nemzeti Választási Bizottság határozata
[4] Az NVB a 2022. február 23-án kelt, felülvizsgálni kért határozatával a SZOÖ-nek a kérelmező NVB tagnak történő megbízására vonatkozó bejelentését visszautasította a Ve. 32. § (2) bekezdése alapján.
[5] Határozatának indokolásában a „képviselő” fogalmának Ve. 3. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti fogalmára hivatkozva rámutatott, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán képviselői mandátumot szerzett személy – azonosan más, a Ve. hatálya alá tartozó választáson mandátumot szerzettel – választáson megválasztott képviselőnek minősül. Ezért a bejelentés nem felel meg a Ve. 18. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak, mert a megbízni kívánt kérelmező NVB-ben betöltendő tagsága összeférhetetlen az SZFÖ-ben, valamint a ZSZÖ-ben viselt képviselői megbízatásával.
A bírósági felülvizsgálati kérelem
[6] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását és NVB tagnak történő megbízásának elfogadását kérte.
[7] Elismerte, hogy az SZFÖ, valamint a ZSZÖ képviselője, azonban jogi álláspontja szerint emiatt a személyével szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. Pontatlannak tartotta a Ve. 3. § (1) bekezdés 4. pontjának megfogalmazását, értelmezése szerint a „választáson” kifejezés jelen esetben azt jelenti, hogy a 2022. évi országgyűlési választáson, nem pedig azt, hogy a 2018. évi országgyűlési vagy a 2019. évi önkormányzati választáson. Hangoztatta, hogy a SZOÖ közgyűlésében nem képviselő, a nyilvántartásba vett listáján sem szerepel, mint nemzetiségi szószóló jelölt. A 2022. évi országgyűlési választáson nem megválasztott képviselő, és nem is válhat azzá, sem pedig szószólóvá. A választásra – mint helyi nemzetiségi képviselő – semmilyen hatást nem gyakorolhat. Mindezek miatt a SZOÖ jogszerűen bízta meg az NVB tagjának.
A Kúria döntése és jogi indokai
[8] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján a Ve. 234. § (4) bekezdésének megfelelően a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálta, és megállapította, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelme – az alábbiak szerint – nem alapos.
[9] A kérelmező nem vitatta, sőt elismerte azt az NVB határozatában is szereplő ténymegállapítást, amely szerint a budapesti szerb területi nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi választásán, illetve a Budapest XIV. kerületi szerb települési nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi választásán képviselői mandátumot szerzett, és jelenleg is az SZFÖ, valamint a ZSZÖ képviselője. A határozat jogszabálysértő jellegét lényegében a Ve. 3. § (1) bekezdés 4. pontjában írt fogalommeghatározás téves értelmezésében látta.
[10] A Ve. 3. § (1) bekezdés 4. pontja értelmében „képviselő”: a választáson megválasztott képviselő, nemzetiségi szószóló, polgármester. A Ve. 18. § (1) bekezdés c) pontja szerint pedig a választási bizottságnak nem lehet tagja „képviselő”.
[11] A Kúria nem értett egyet a kérelmezőnek azzal az okfejtésével, amelynek alapján a Ve. 3. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti „képviselőnek” jelen esetben csak az országgyűlési képviselők 2022. évi választásán megválasztott képviselőt lehetne tekinteni, a következő megfontolásokra figyelemmel.
[12] A törvényi fogalommeghatározás nyelvtani értelmezésekor a Kúria arra volt figyelemmel, hogy a „megválasztott” szó befejezett melléknévi igenév, amely – szemben a beálló melléknévi igenévi alakkal („megválasztandó”) – nem jövőbeli, hanem múltbeli, már megtörtént cselekményre, lezajlott eseményre utal, azaz előidejűséget fejez ki. Ekként a „képviselő” Ve.-ben meghatározott fogalmának a magyar nyelv szabályai szerint az a képviselő felel meg, akit korábbi választáson e tisztségre megválasztottak, egyúttal e tisztsége jelenleg is fennáll.
[13] A nyelvtani értelmezést a logikai szempontú megközelítés is alátámasztja. Az országgyűlési képviselők 2022. évi választására még nem került sor, így azzal összefüggésben megválasztott képviselőkről egyelőre nem, csak képviselőjelöltekről beszélhetünk. A „jelöltek” választási bizottsági tagsága kapcsán ugyanakkor a törvény önálló összeférhetetlenségi okot szabályoz: a Ve. 18. § (1) bekezdés h) pontja szerint a választási bizottságnak nem lehet tagja „jelölt” sem. A „képviselői”, valamint a „jelölti” minőség tehát két külön, egymástól függetlenül összeférhetetlenséget eredményező körülmény. A kérelmező jogértelmezése a Ve. 18. § (1) bekezdés c) és h) pontjaiban írt összeférhetetlenségi okokat összemossa, annak elfogadása a Ve. 18. § (1) bekezdés c) pontjában írt okot kiüresítené.
[14] A Ve. 14. § (1) bekezdése szerint a választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. A Kúria – figyelemmel az Alaptörvény 28. cikkében meghatározott értelmezési követelményre is – fontosnak tartja kiemelni, hogy ha a választási bizottságban olyan személy vesz részt, akivel szemben az összeférhetetlenségi okok valamelyike megállapítható, a választási bizottság összetételében rejlő jogsértő állapot a tag megbízatásának megszűnéséig fennáll; ez a jogsértés pedig a választási bizottság tevékenységének egészére kihatással van, megkérdőjelezi eljárásának jogszerűségét. A jogalkotó a választási bizottságok Ve. 14. § (1) bekezdése szerinti függetlenségének és pártatlan működésének biztosítékaként szigorú összeférhetetlenségi szabályokat határozott meg, amelyek alól a nyelvtani és logikai szabályoknak is ellentmondó jogértelmezéssel kibúvót keresni nem lehet.
[15] A kérelmező választáson megválasztott képviselői tisztsége – kétszeresen is – elismerten fennáll, amiről megalapozottan és helyes jogértelmezéssel állapította meg az NVB a határozatában, hogy összeférhetetlen a választási bizottsági tagsággal a Ve. 3. § (1) bekezdés 4. pontjára és a Ve. 18. § (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel. A kérelmező képviselő, az ezt meghaladó, a SZOÖ képviselői, illetve jelölti minőségének hiányára vonatkozó érvelésének nem volt ügydöntő jelentősége. Az összeférhetetlenségi ok megállapítását követően a SZOÖ bejelentésének visszautasítására jogszerűen került sor a Ve. 32. § (2) bekezdése alapján. Annak vizsgálata e jogszabályhely alkalmazásának nem feltétele, hogy a kérelmező „a választásra – mint helyi nemzetiségi képviselő – hatást gyakorolhat-e”.
[16] Minderre tekintettel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
[17] Észlelte a Kúria, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelem több elírást tartalmazott (pl. a felülvizsgálni kért határozat száma, a kérelmező megbízásáról szóló SZOÖ Közgyűlési határozat száma, a választási eljárási törvény száma tekintetében), amelyek az elbírálást megnehezítették ugyan, de – a Kúria összefüggéseket áttekintő, tartalomra koncentrált vizsgálata miatt – nem lehetetlenítették el.
A döntés elvi tartalma
[18] 1. A választási bizottságnak nem lehet tagja az a képviselő, akit korábbi választáson e tisztségre megválasztottak, egyúttal e tisztsége jelenleg is fennáll.
2. A jogalkotó a választási bizottságok Ve. 14. § (1) bekezdése szerinti függetlenségének és pártatlan működésének biztosítékaként szigorú összeférhetetlenségi szabályokat határozott meg, amelyek alól a nyelvtani és logikai szabályoknak is ellentmondó jogértelmezéssel kibúvót keresni nem lehet.
Záró rész
[19] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 228. § (2) bekezdésére, 229. § (1) és (2) bekezdéseire, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 124. § (5) bekezdésére, 151. § (1) bekezdésére és 157. § (13) bekezdésére figyelemmel közigazgatási nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, tárgyaláson kívül határozott.
[20] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés s) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű közigazgatási nemperes eljárási illeték viselésére a kérelmező a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján köteles.
[21] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.
Budapest, 2022. március 1.
Dr. Fekete Ildikó s.k. a tanács elnöke
Dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró
Dr. Farkas Katalin s.k. bíró