A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.VI.37.467/2018/2.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró
A kérelmező: Csabai Gyuláné
A kérelmező képviselője: Dr. ... ügyvéd
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: a Nemzeti Választási Bizottság 720/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 720/2018. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 10.000.- (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező 2018. április 8-án elektronikus úton nyújtott be kifogást a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 143/A. § (2) bekezdésének, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelvek megsértése miatt.
[2] Előadta, hogy a Momentum Mozgalom (a továbbiakban: Mozgalom) 2018. április 7-i kampányzáró rendezvényén a Mozgalom elnöke többek között azt a kijelentést tette: „Ezt a rendszert olyan intézkedésekkel lehet legyőzni, hogy például telekocsi applikációt fejlesztünk azoknak a szavazóknak, akiket segíteni szeretnénk, hogy eljussanak a szavazó urnákhoz”. A Mozgalom 2018. március 27-én közzétett egy videót, melyben elhangzik: „… megszervezzük a külhoni magyarok szavazókörhöz jutását. Bemutatjuk a „Momentourt”, a Momentum választási telekocsi alkalmazást”. Ezen túlmenően pedig a Mozgalom nyilvános facebook oldalán más, a hivatkozott videóhoz hasonló - az applikációt népszerűsítő - felhívást is közzétett. Kérelmező szerint egyértelmű, hogy a telekocsi alkalmazást a Mozgalom működteti, melynek alátámasztására megjelölte a videók elérhetőségi helyét.
[3] Idézte a Ve. 143/A. § (2) bekezdését, utalt az NVB 932/2014. (IV.01.) számú határozatára, valamint kifejtette, hogy megítélése szerint a Mozgalom a felhívások közzétételével és az applikáció működtetésével folyamatosan megsértette a Ve. 143/A. § (2) bekezdését, de sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglalt alapelveket, a választás tisztaságát és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást is, amikor a Ve.-ben foglalt tilalmat egy applikáció segítségével kívánja megkerülni. Kérte a jogsértés megállapítását, a jogsértő eltiltását a további jogszabálysértéstől és bírság kiszabását.
A határozat
[4] Az NVB 720/2018. számú határozatával a kifogást elutasította. Hivatkozott az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdésére, a Ve. 1. § a) pontjára, a Ve. 269. § (1) és (5) bekezdésére, a 243. §-ára, továbbá rögzítette, hogy a Ve. 143/A. § (2) bekezdésében foglalt szabály, mely szerint „mozgó urna igénylésére és a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívás nem tehető közzé, a szavazóhelyiséghez történő szállításra autóbuszos személyszállítás nem végezhető”, az országgyűlési képviselők választásán és annak részét képező külképviseleti szavazáson is alkalmazandó. A Ve. 142. § szerint viszont „nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától”.
[5] Az NVB a határozatában rámutatott, hogy a Ve. alapján a választópolgár választójoga gyakorlásának megkönnyítése érdekében nem csak a választási szervek, hanem bárki más segítségét is igénybe veheti. Ennek két formáját nevesíti tehát a Ve., egyrészt a mozgó urna igényléséhez más személy segítsége is igénybe vehető (Ve. 110. § (2) bekezdése), másrészt a Ve. alapján a választópolgárt más személy is a szavazóhelyiséghez szállíthatja, kivéve, ha ez autóbusszal történik. A mozgó urna igénylésére és a szavazóhelyiséghez történő szállításra a Ve. tiltja nyilvános felhívás közzétételét.
[6] Az NVB arra az álláspontra jutott, hogy a kifogás tárgyává tett alkalmazás általánosságban segítette elő a magánszemélyek egymás közötti kommunikációját, nem lelhető fel sem felhasználási feltételei, sem a népszerűsítő anyagok között olyan konkrétum, amely a jelölő szervezet részéről a szavazóhelyiséghez történő szállításra tett volna ígéretet, ahhoz biztosított volna járművet, vagy konkrét szavazókört jelölt volna meg a szállítás céljául. A jelölő szervezet által biztosított koordinációs felület a választópolgári joggyakorlást segítette, de nem tartalmazta magában a jogsértés lényegét, a szavazás konkrét helyére történő szállításra való felhívást a közzétevő részéről. Az applikáció mindösszesen platformot, közeget biztosított arra, hogy a választópolgárok egymás között arról egyeztessenek.
[7] Az NVB nem látta igazolhatónak, hogy a „Momentour” alkalmazás és annak népszerűsítése sértené a Ve. 143/A. § (2) bekezdésben foglalt szabályt.
A felülvizsgálati kérelem
[8] A határozattal szemben a kérelmező terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Érvelése szerint a határozat sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban megfogalmazott alapelvet és a Ve. 143/A. § (2) bekezdésébe ütközik.
[9] Kérelmező fenntartotta álláspontját, hogy a Mozgalom tevékenysége és az applikáció jogsértő, mivel a Mozgalom közvetlenül szervezte meg a szállítást, és az általa közzétett információk felhívásként értelmezhetők. Utalt a Kúria Kvk.I.37.191/2015/3. számú végzésére, mely arra mutatott rá, hogy a XXI. században széleskörűen elterjedt megoldásokra olykor érdemes odafigyelni, valamint a kérelmező meglátása az, hogy a XXI. században elterjedt műszaki információs alkalmazásokat, applikációkat is jogi szempontok mentén kell vizsgálni. Ennek alátámasztására utalt az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) úgynevezett Uber ítéletére, melyet részletesen elemzett. Egyben rögzítette is, hogy ez a választási ügyben nem bír relevanciával. A kapcsolatot csak az teremti meg, hogy nézete szerint jelen ügyben is figyelemmel kell lenni az applikáció céljára.
[10] Nincs jelentősége, hogy magát a szállítást, a szervezést maguk a választópolgárok végezték és nem a Mozgalom, illetve hogy az nem irányult konkrét szavazóhelyiséghez szállításra, hanem csak általánosságban a külképviseleti szavazóhelyeket jelölte. Ennélfogva a konkrét jogszabályhely és a felhívott alapelvek is sérültek.
A Kúria döntése és jogi indokai
[11] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[12] A Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja szerint felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással lehet benyújtani. A kérelmező kötelezettsége megjelölni, hogy az NVB határozata mely jogszabályt és milyen okból sért. A kérelmező az NVB-hez benyújtott kifogásában a Ve. 143/A. § (2) bekezdése, mint tételes jogszabály és a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjai, mint alapelvek megsértését állította. Bizonyítékul videofelvételre, illetőleg közösségi oldalakon elérhető nyilatkozatokra utalt, ezek elérhetőségét is megjelölve.
[13] Az iratokhoz csatolásra került továbbá a „Momentour” applikáció használatára vonatkozó „Általános felhasználói feltételek” című dokumentum is. Az NVB ezen adatok, bizonyítékok megvizsgálása, videók megtekintése után, azok tartalma ismeretében döntött úgy, hogy a kifogásban felhozott jogsértés nem valósult meg. A határozat indokolásával a Kúria egyetért az alábbiak kiemelésével.
[14] A választási jogorvoslat esetén a Ve. szabályainak érvényesülését (megsértését) kell/lehet vizsgálni. A Ve. ezen ügyben releváns 143/A. § (1) és (2) bekezdése szerint a választópolgár a mozgó urna igényléséhez és a szavazóhelyiséghez való eljutáshoz más személy segítségét jogosult igénybe venni. Mozgó urna igénylésére és a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívás nem tehető közzé, szavazóhelyiséghez történő szállításra autóbuszos személyszállítás nem végezhető.
[15] A jogorvoslat elbírálása körében kizárólag e jogszabályhely törvényi tényállásával összefüggő, a kérelmező által állított jogszabálysértés vizsgálata volt lehetséges. Az NVB a kifogás nyomán állásfoglalást igénylő kérdést helyesen tette fel: a kifogás tárgyává tett applikáció a magánszemélyek egymás közötti kommunikációjának biztosított felület, ahol a külképviseleti szavazóhelyiséghez való eljutásukat tudták egymás között egyeztetni, megbeszélni. Ezáltal az applikáció és a hozzá kapcsolódó tartalmak a Ve. 142. § alapján ítélendők meg, vagy az applikáció közzététele, annak népszerűsítése a Ve. 143/A. § (2) bekezdésében foglalt nyilvános felhívásként értékelendő arra tekintettel, hogy az a szavazóhelyiséghez történő eljutásban nyújtott segítséget.
[16] A kérdésfeltevésben is hivatkozott Ve. 142. §-a úgy rendelkezik, hogy nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától.
[17] A Kúria rögzíti, helyesen utalt az NVB arra, hogy a választójog gyakorlása megkönnyítéséhez a választási szerveken túl bárki segítségét igénybe lehet venni. Ez lehet mozgó urna igénylés, de a választópolgár szavazóhelyiségbe eljuttatása, szállítása is, kivéve az autóbuszt. A kifogás tárgyává tett alkalmazás magánszemélyek egymás közti kommunikációját általában segítette. Nem merült fel, illetve nem került előterjesztésre olyan bizonyíték, amely a jelölő szervezet részéről szavazóhelyiségbe történő szállításra tett volna ígéretet, ahhoz biztosított volna járművet, vagy konkrét szavazókört jelölt volna meg a szállítás céljául. A szavazóhelyiséghez történő szállítás megszervezését a választópolgárok maguk végezték, nem az applikáció szolgáltatója, a Mozgalom.
[18] A kérelmező nem tudta az általa állított jogsértést bizonyítani. Sem azt, hogy a Mozgalom közvetlenül szervezete meg a szállítást, sem pedig azt, hogy a közzétett információk felhívásként lennének értelmezhetők. A Ve. zárt rendszerében más szempontokat nem lehetett értékelni, azaz, hogy a kérelmező által feltételezetten az applikációval mi volt/lehetett a létrehozója célja. A konkrét bizonyított tényállást lehetett összevetni a törvényi tényállással.
[19] E szerint megalapozottan lehetett arra a következtetésre jutni, hogy egy olyan – a választópolgárok közötti kommunikációt segítő – platform létének ismertetése, bemutatása, akár népszerűsítése, mely a választópolgárok önszerveződése mellett (nem a jelölő szervezet közvetlen közreműködésével) segíti a választópolgár választójoga gyakorlását, a külképviseleti szavazóhelyiségbe történő eljutás lehetséges megkönnyítése által, nem valósítja meg a Ve. 143/A. § (2) bekezdésben foglalt tilalmazott felhívást.
[20] Rámutat végezetül a Kúria, hogy a hivatkozott Kvk.I.37.191/2015. számú végzés tényállása teljesen eltérő, jelen üggyel összefüggésbe nem hozható, így a kérelmező által előadottak alátámasztására nem alkalmas.
[21] Megállapítható tehát, hogy tételes jogszabálysértés nem történt, így az NVB az alapelv sérelmet már - helyesen - nem is érintette, ezért a Kúria a határozatot a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyja.
Záró rész
[22] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – figyelemmel a Ve. 229. § (2) bekezdéséből következően alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[23] A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228. § (2) bekezdésének alapulvételével a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630. § (5) bekezdés folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdésének megfelelően a Pp. 101. § (1) és 102. § (1) bekezdései értelmében kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket.
[24] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. április 17.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. előadó bíró,
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró